Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9303 / VIVID.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1995-04-15 | 32KB | 743 lines

@VKövessük a sugarakat!@N @VVivid@N A PC-sek körében kevésbé elterjedt, viszont az Amigák világában igen felkapott a ray-tracing. Ennek talán az az oka, hogy PC-n csak kevés és viszonylag lassú (legalábbis a PC-sek felfogásához képest lassú) ray-tracing program van. Az egyik legjobb ezek közül a Vivid programcsomag. A ray-tracinget (sugárkövetés) a hetvenes években dolgozták ki. Akkoriban a gépek még nem támogatták a képek grafikus megjelenítését. A nyolcvanas évek közepén a ray-tracing több hullámban, az olcsó és jó grafikus képességekkel rendelkezô számítógépek megjelenésével egyre kedveltebb lett. Talán ezért is van, hogy ha elhangzik a ""ray-tracing" szó, mindenki rögtön egy Amigára gondol. Lehet, hogy igaza van, de a PC-k gyors fejlôdésükkel betörtek a grafikai piacra is. Ma egy átlagos Super VGA kártya általában többet nyújt, mint egy szokványos Amiga, és az esetek többségében már egy nagyteljesítményû PC is hozzáférhetô a szükséges számolások elvégzéséhez. Ilyenkor már csak a megfelelô program hiányzik. Én három (PC-s) ray-tracert ismerek közelebbrôl: a DBW Rendert, a QRT-t és a Vividet. A DBW Render általában nehézkesen használható, mivel egy igen barátságtalan leírónyelven keresztül programozható (egy betû és utána egy halom szám), ráadásul a generált képet alaphelyzetben (különbözô saját konverterek nélkül) csak rossz hatásfokkal lehet valamilyen megnézhetô formára hozni. A program Amiga emulátor alá lett beültetve, és ez ront a teljesítményén. A QRT-nél szintén a kép megnézésével volt gondunk. PC-s változata ugyanis csak 64 színt kezel a leírás szerint, és a kijövô formátumot ugyancsak nehézkes hasznosítani -- hiszen pontosan ugyanaz a formátuma, mint a DBW Renderé. Elônye a szabadon definiálható alakzatokban rejlik. A Vivid talán nem tud annyit, mint társai, de kényelmes és könnyen használható -- illetve a hiányosságait (nem voltak szabadon definiálható formák) egy saját készítésû objektumeditorral (alakzatszerkesztôvel) könnyen ki lehetett küszöbölni. Ha végigolvastuk a program dokumentációját, fogalmat kapunk leírónyelve -- amely leginkább a C-re hasonlít -- képességeirôl, és már azonnal, a leírásba alig-alig belepillantva szép képeket hozhatunk össze. A kép elkészítésének menete lehetôség szerint az egyszerûbbtôl haladjon a fokozatosan bonyolultabbig. Tehát ne egy papíron teljesen kidolgozott beállítást vigyünk be -- hacsak nem vagyunk nagyon gyakorlottak --, mert könnyen csalódások érhetnek. Talán lássunk egy rövid példát egy egyszerû, de látványos rajz elkészítésének menetére! Az elkészítendô rajz legyen mondjuk egy sakktábla figurákkal (teljes forrásszövege a 65. oldalon olvasható). Ha még nem foglalkoztunk ray-tracerrel, akkor az egyik példafile fejlécét vegyük elô -- bár elsô látásra kicsit bonyolult, de a késôbbiekben ezt is ismertetjük. Ebben a fejlécben történik a környezet paramétereinek beállítása. Itt olyan dolgokat adhatunk meg, hogy mekkora legyen a kép felbontása, mi legyen az alapvetô normálvektor, alkalmazzon-e antialiasinget (ez a sugarak széttartásából származó felbontási hibákat küszöböli ki), milyen legyen a háttér színe, a háttérvilágítás színe. A kamera paramétereit is itt adjuk meg, tehát a kamera pozícióját és azt, hogy merre néz. Megadhatjuk a kamera fókuszpontját és lencseátmérôjét is, de ha ezt elhagyjuk, a program egy fizikailag a képet nem módosító lencsével számol -- tehát a kép minden pontja egyformán éles lesz. Megadhatunk még ködösítést, amivel a távolság érzetét lehet jobban alátámasztani és egy véletlenítést, ami a képpontokat ""borzolja össze" ezáltal valósabbá teszi azokat a képeket, amelyek bonyolult textúrákat tartalmaznak. Ezek a beállítások a @Kstudio@N @K=|@N [forrássor után következnek. Ezek után helyezzünk el egy alaplapot -- hacsak nem akarjuk, hogy a semmiben lógjanak a tárgyaink, bár az is érdekes látvány. Érdemes az alaplapot körnek választani, mert azt gyorsabban számolja ki a Vivid, mint egy négyszöget. Helyezzük el a fô tárgyat. Ez általában a legnagyobb illetve a kép jellegét legjobban meghatározó tárgy, ezúttal a sakktábla. Számoltassuk ki a géppel, mondjuk 40x40-es méretben, és nézzük meg, hogy körülbelül jó-e. Használjunk nulla átmérôjû objektívet, fókusztávolság nélkül, mert ez hozzávetôleg megtízszerezi a sebességet. A sakktábla tehát egy öt téglalapból álló test (a hatodik, az alapja úgysem látszik, tehát érdemes elhagyni -- ilyen apró trükkökkel sok számítási idôt takaríthatunk meg), márványos színezetû. A készülô sakktábla tetejét (tehát nem egy síkban a fedôlappal, mert akkor csak a fedôlapot számolja ki a program, hanem elhanyagolhatóan kis magasságban lebegve a fedôlap fölött) egy újabb négyzetlap foglal helyet, amit ""kockás" festékkel festünk be, hogy hasonlítson egy valódi sakktáblára. A különbözô textúrákat (a testek felületmintáit) könnyen meg lehet érteni a forráslistából, tehát rájuk nem térünk ki részletesebben. Illetve egy dolgot mégis megemlítünk, ugyanis elkövettünk egy turpisságot. A valódi márvány fekete-zöld-fehér színét jobban megközelítendô, beállítottunk egy zöld színû lámpát, ami a ""márványunkból" egyes helyeken zöldes árnyalatokat csal ki, míg a többi testnél a fehér fény visszaverôdése lesz a meghatározó. Erre azért volt szükség, hogy ne kelljen egy többszörösen egymásba ágyazódó felületstruktúrát létrehozni. Ha az eddigi eredmény nagyjából jó, akkor egy nagyobb felbontásban végezzük el a finombeállításokat (1. kép) -- ezúttal például azt, hogy a tábla erezete megfelel-e. Ezek után néhány fontosabb tárgyat helyezzünk el, és nézzük meg az eredményt kis felbontásban. Következô lépésként helyezzük el a bábukat, most még csak egy-egy hengerrel érdemes helyettesíteni ôket (hiszen egyelôre csak arra vagyunk kíváncsiak, hogy mi hol lesz a késôbbiekben). Miután a bábuk elfoglalták a helyüket, egyenként helyezzük ki ôket egy külön file-ba. Ezt minden összetettebb testnél érdemes elvégezni, hiszen így csak a tárgyat számoltatjuk ki a géppel (a környezetét meg nem), amikor módosítunk rajta. Ha a tárgyak már az elképzeléseinknek megfelelôen néznek ki, akkor helyezzük ôket vissza (2. kép). Fokozatosan bôvítgessünk különbözô tárgyakkal, hogy a kép ""hitelesebb" legyen. Rakjunk fel például egy sakkórát (3. kép). Majd rakjunk fel néhány leütött bábut is, a tábla mellé (4. kép). Ezek után különbözô apró részletekkel lehet gazdagítani a képet, például filctalpakat helyezni a sakkbábuk aljára, ellenôrizni az óra mutatójának árnyékát -- ha ezeket eddig még nem tettük volna meg. Vigyázzunk arra, hogy ne bonyolítsuk túl a képet, mert elveszti a hatását, az ""igazi" képeket úgysem fogjuk soha utolérni. Ezért nincs fent példánkon sem mind a harminckét bábu. S ugyanezért ne törekedjünk túlzottan a realitásra, inkább a látványosság legyen a fontos. Persze a realitás elhanyagolásával is csínján kell bánni. Nem szabad elôfordulnia, hogy egy képen ég egy lámpa, és az izzón megcsillan a fény, az alja pedig szürke árnyékos. Csalni leginkább a színekkel és az arányokkal lehet. Mint fentebb a márványnál, vagy ha egy test egyik oldala nem elég árnyékos, nem homogén színûre, hanem oldalanként sötétebbre állítjuk be, vagy ha egy tárgy perspektívája rossz, de a teljes képé jó, akkor a tárgy távolabbi méreteit egy picit változtassuk meg. És végezetül egy jótanács: ha a Vivid fordító ""MATH error" felkiáltással áll le, akkor: 1. Nézzük meg az ""at" egyik értékét a @Kstudio@N résznél, növeljük meg például a @KZ@N-t egy elhanyagolhatóan kicsi számmal (valamiért a program vektorkezelése nem tökéletes). 2. Nézzük meg, nincs-e olyan testünk, amelynek gyakorlatilag csak két oldala van, tehát például egy olyan négyzet, amelynek két-két koordinátapárja megegyezik. Sajnos a számolások még az igazán gyors PC-ken is lassúak. Egyrészt rengeteget kell számolni -- koprocesszor nélkül ne is indítsuk el --, másrészt a ray-tracing programok általában Amigáról lettek átírva. Ebbôl következôen nem használják ki teljesen a gép lehetôségeit (nem mindegyik, például a QRT és a Vivid már PC-n íródott). Nagyot gyorsíthatna a programok futásán az is, ha a programozók nem a könnyû javíthatóságot és áttekinthetôséget tartanák szem elôtt (ami általában nagyon helyes), hanem a sebességet, tehát például a viszonylag lassú lebegôpontos mûveleteket trükkösen átírnák egész számokkal végzett mûveletekre. A munka sebességének érzékeltetésére közzétesszük a mi idôméréseink eredményeit. Az egyik oszlop egy 50 MHz-es Netrend 486DX-n, a másik egy 66 MHZ-es Makro 486DX2-n készült (e gépek teljesítményérôl szintén ebben a számban olvashatnak). A táblázat adataiból könnyen levonható a következtetés, hogy a mérettel közel egyenesen arányos a számolás idôigénye. Egy nagy képet még ezek a gépek is több napig számolnak. A nyitóképet például -- amely 4096x2732 pont felbontású -- több mint négy nap alatt számolta ki az egyik gép. A Vivid kettes verzióját csak lapzártakor kaptuk kézhez, így a cikken már jelentôsen nem tudtunk változtatni, fentiekben az 1.0 verziót mutattuk be. Az új verzióban sok apró hibát kijavítottak, s kiküszöbölték a két legégetôbb problémát: az objektumkiemelést és a memóriakezelést. Most már bármennyi objektumot tudunk kezelni, ha van elég memóriánk, a régi verzióban a határ úgy 2000 darab körül volt. Növelték a felhasználható fényforrások számát, azok számára, akik türelmesen ki tudják várni az alkalmazásuk által megnövekedett számolási idôt. Ugyancsak hasznos újítás, hogy több gépen is számoltathatjuk ugyanazt a képet, megadva a kezdôsort és a végsort, majd a kész képcsíkokat összemásolhatjuk egy képpé. Helyet kapott egy vázlatfunkció is, ami meggyorsítja a ""fejlesztést", hiszen így már nincs szükség az egyes elemek külön file-okba való kipakolgatására. Az új verzió támogatja az alapvetô matematikai mûveleteket -- például összeadás, szorzás, szögfüggvények -- számokra, vektorokra és színekre nézve. Támogatja a különbözô globális transzformációkat és a bonyolultabb alakzatok létrehozását a különbözô metszési lehetôségekkel. Ezek persze csak a legfontosabb és elsôre is szembetûnô újítások, amelyeket a dokumentáció elolvasása után tudtunk meg. Külön kiemeljük, hogy a szerzô a dokumentációt jelentôsen bôvítette és javította, a tôle megszokott humoros hangnem továbbra sem maradt el. Akinek van egy kis ideje, annak már csak ezért is érdemes végigböngésznie a leírást. Sok olyan apró dolog van, amit most nem tudtunk megemlíteni. Reméljük, hogy ezek bemutatására is sort tudunk keríteni, s ezért sem vállalkoztunk a termék elkapkodott leírására. Elöljáróban csak annyit: a leírás húsz bekezdése taglalja az újításokat. Ezeket mind meg kellene vizsgálni a gyakorlatban is, de ez sok idôbe kerül (egy ray-tracernél különösen). Jó hír azok számára, akik szeretnék felvenni a kapcsolatot a program szerzôjével, Stephen B. Coy-jal, hogy folyamatosan megszerezhessék a legújabb kiegészítôket: a dokumentációban megtalálhatók azon BBS-ek címei, ahol a szerzô legtöbbször fordul meg. Természetesen él régi e-mail címe is, és ""emailetileg" ez a leggyorsabb útja a kapcsolatfelvételnek, de sajnos ez Magyarországon még nem egy kiforrott dolog. Sajnos a PC-s ray-tracing áttörése ""ma" még nem várható, csak ha már mindenkinek egy 486-os agyú ""vadállat" lapul az asztalán, esetleg egy Pentium alapú gép. Addig mit sem ér a Vivid szerzôjének jóindulata, aki sörware-nek nyilvánította a programját (azaz, ha tetszik, igyál egy sört az egészségére, ha pénzt nem küldesz). Ajánlott regisztrációs díjnak 30 dollárt ír, a 386-osokra fordított változatért 50 dollárt kér. Ezért a Zortech és az Intel DOS-extenderével lefordított programot (mind a kettôt, és ízlés szerint választhatunk) kapjuk. @KLencsés Gábor@N <1 - box> @VA Vivid leírónyelve@N @KMegjegyzés:@N // Egy soros megjegyés /* Megjegyzés */ @KParaméterezés:@N A paramétereket több módon is megadhatjuk (például 0.5, .5 stb.) Az @Kx@N paraméter a szélesség, az @Ky@N a mélység, a @Kz@N a magasság értékét adja meg. @KUtasítások:@N studio = [Alapbeállítások from = x y z; Honnan nézzük a teret at = x y z; Hova nézünk up = x y z; A vízszintes sík normálvektora (""felfelé" mutató vektor) angle = ang; Látószög resolution = i j; Felbontás aspect = asp; A torzítás mértéke (x/y) ambient = acolor; Az árnyék színe background = bcolor; A háttér színe haze = density; Köd sûrûsége antialias = mode; Az antialiasing módja threshold = dist; Az antialiasing finomsága (ha van) jitter; Véletlen fénytörések bekapcsolása aperture = size; Lencseméret focal_length = dist; Fókusztávolság no_shadows; Årnyékok kikapcsolása depth = max_depth; A fénytörések mélysége sphere = [Gömb center = x y z; Középpont radius = r; Åtmérô (radius2 = r2; Második átmérô (véletlenül választ a két átmérô között)) @N ring = [Korong center = x y z; Középpont radius = r; Åtmérô (normal = xn yn zn; Normálvektor) (radius2 = 2; Belsô átmérô) polygon = [Sokszög points = n; Pontjai vertex = x y z; A pontok koordinátái (. További pontok) @N patch = [Háromszög vertex = x1 y1 z1; Pont1 normal1 = xn1 yn1 zn1; Normálvektor1 vertex = x2 y2 z2; Pont2 normal2 = xn2 yn2 zn2; Normálvektor2 vertex = x3 y3 z3; Pont3 normal3 = xn3 yn3 zn3; Normálvektor3 <2 - táblázat> @VIdômérések@N 486DX/50 486DX2/66 kép méret perc:mp perc:mp BALL 1024x 768 99:34 -- PBCHESS 40x 40 0:25 0:19 PBCHESS 100x 100 2:00 1:33 PBCHESS 400x 400 21:21 16:28 PBCHESS 1024x 768 92:34 71:25 PBCHESS 2048x2048 246:00 -- VIVID3 1024x 768 565:49 -- A BALL és a VIVID3 a Vividhez adott demófile-ok, a PBCHESS a cikkben szereplô sakktábla egy korai állapota. A PBCHESS-t -- 40x40-es felbontást kérve -- lefuttattuk egy 33 MHz-es, koprocesszor nélküli 386-os gépen, mintegy háromnegyed óra alatt készült el. @V15 - lista@N // sakktábla studio = [from = 20 20 15; at = 0 0 0.1; up = 0 0 1; angle = 30; res = 2048 1366; antialias = adaptive; threshold = 8; aspect = 1.488; background = black; ambient = gray; @N // fények light = [center = 10 10 10; falloff = 0; color = white; type = point; light = [center = 12 12 12; falloff = 0; color = green; type = point; @N // Asztallap // faminta surface = [texture = [noise = [scale = 1.1 .9 1; amp = .2; terms = 3; pattern = spherical; scale = 0 1 1; offset = 0 0 1; blend = .4; radius = .15; radius = .05; surf = [diff = .45 .25 .20; @N // light rings surf = [diff = .20 .05 .03; // dark rings @N ring = [center = 0 0 -.5; normal = 0 0 1; radius = 20; @N // sakk-kockák surface = [texture = [pattern = checker; scale = 1 1 0; surface = [diff = white; surface = [diff = black; spec = 0.7 0.7 0.7; shine = 100; @N @N polygon = [points = 4; vertex = 4 4 0.3; vertex = 4 -4 0.3; vertex = -4 -4 0.3; vertex = -4 4 0.3; // táblaanyag surface = [texture = [blend = 0.5; pattern = checker; noise = [amp = 3; terms = 2; @N scale = 1 1 1; surface = [diff = gray; surface = [diff = black; shine = 20; @N @N // surface = [diff = black; spec = 0.5 0.5 0.5; polygon = [points = 4; vertex = -5 -5 0; vertex = -5 5 0; vertex = -5 5 0.2999; vertex = -5 -5 0.2999; @N polygon = [points = 4; vertex = 5 -5 0; vertex = 5 5 0; vertex = 5 5 0.2999; vertex = 5 -5 0.2999; polygon = [points = 4; vertex = -5 -5 0; vertex = -5 -5 0.2999; vertex = 5 -5 0.2999; vertex = 5 -5 0; @N polygon = [points = 4; vertex = -5 5 0; vertex = -5 5 0.2999; vertex = 5 5 0.2999; vertex = 5 5 0; polygon = [points = 4; vertex = -5 -5 0; vertex = -5 5 0; vertex = 5 5 0; vertex = 5 -5 0; @N polygon = [points = 4; vertex = -5 -5 0.2999; vertex = -5 5 0.2999; vertex = 5 5 0.2999; vertex = 5 -5 0.2999; // bábuk surface = [diff = blue; shine = 1000; @N // gyalogok cone = [apex_radius = 0.15; apex = 1.5 -1.5 1.31; base_radius = 0.3; base = 1.5 -1.5 0.31; sphere = [radius = 0.3; center = 1.5 -1.5 1.59; @N cone = [apex_radius = 0.15; apex = 6 -2 1.01; base_radius = 0.3; base = 6 -2 0.01; sphere = [radius = 0.3; center = 6 -2 1.29; @N cone = [apex_radius = 0.15; apex = 6 -3 1.01; base_radius = 0.3; base = 6 -3 0.01; sphere = [radius = 0.3; center = 6 -3 1.29; @N cone = [apex_radius = 0.15; apex = 6.5 -1 0.15; base_radius = 0.3; base = 5.5 -1 0.15; sphere = [radius = 0.3; center = 6.3 -1 0.15; @N // bástya cone = [apex_radius = 0.18; apex = -3.5 -2.5 1.31; base_radius = 0.3; base = -3.5 -2.5 0.41; cone = [apex_radius = 0.28; apex = -3.5 -2.5 1.31; base_radius = 0.28; base = -3.5 -2.5 1.71; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -3.5 -2.5 0.31; base_radius = 0.3; base = -3.5 -2.5 0.41; // király cone = [apex_radius = 0.18; apex = -1.5 -2.5 1.61; base_radius = 0.3; base = -1.5 -2.5 0.31; @N ring = [center = -1.5 -2.5 1.52; radius = 0.3; normal = 0 0 1; sphere = [radius = 0.29; center = -1.5 -2.5 1.81; @N sphere = [radius = 0.15; center = -1.5 -2.5 2.1; cone = [apex_radius = 0.3; apex = -1.5 -2.5 0.31; base_radius = 0.3; base = -1.5 -2.5 0.41; @N // huszár cone = [apex_radius = 0.16; apex = 6 -4 1.01; base_radius = 0.3; base = 6 -4 0.01; polygon = [points = 4; vertex = 6.3 -4.15 1.31; vertex = 6.3 -3.85 1.31; vertex = 6.3 -3.85 0.91; vertex = 6.3 -4.15 0.91; @N polygon = [points = 4; vertex = 5.7 -4.2 1.51; vertex = 5.7 -3.8 1.51; vertex = 5.7 -3.8 1.01; vertex = 5.7 -4.2 1.01; polygon = [points = 4; vertex = 6.3 -4.15 1.21; vertex = 6.3 -4.15 0.91; vertex = 5.7 -4.2 1.01; vertex = 5.7 -4.2 1.51; @N polygon = [points = 4; vertex = 6.3 -3.85 1.21; vertex = 6.3 -3.85 0.91; vertex = 5.7 -3.8 1.01; vertex = 5.7 -3.8 1.51; polygon = [points = 4; vertex = 6.3 -4.15 1.21; vertex = 6.3 -3.85 1.21; vertex = 5.7 -3.8 1.51; vertex = 5.7 -4.2 1.51; @N polygon = [points = 4; vertex = 6.3 -4.15 0.91; vertex = 6.3 -3.85 0.91; vertex = 5.7 -3.8 1.01; vertex = 5.7 -4.2 1.01; surface = [diff = red; shine = 1000; @N // gyalog cone = [apex_radius = 0.15; apex = -2.5 1.5 1.31; base_radius = 0.3; base = -2.5 1.5 0.31; sphere = [radius = 0.3; center = -2.5 1.5 1.59; @N cone = [apex_radius = 0.15; apex = -6 3 1.01; base_radius = 0.3; base = -6 3 0.01; sphere = [radius = 0.3; center = -6 3 1.29; @N // bástya cone = [apex_radius = 0.18; apex = -6 2 1.01; base_radius = 0.3; base = -6 2 0.01; cone = [apex_radius = 0.28; apex = -6 2 1.01; base_radius = 0.28; base = -6 2 1.41; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -6 2 0.01; base_radius = 0.3; base = -6 2 0.11; // huszár cone = [apex_radius = 0.16; apex = 1.5 1.5 1.31; base_radius = 0.3; base = 1.5 1.5 0.31; @N polygon = [points = 4; vertex = 1.8 1.35 1.61; vertex = 1.8 1.65 1.61; vertex = 1.8 1.65 1.21; vertex = 1.8 1.35 1.21; polygon = [points = 4; vertex = 1.2 1.3 1.81; vertex = 1.2 1.7 1.81; vertex = 1.2 1.7 1.31; vertex = 1.2 1.3 1.31; @N polygon = [points = 4; vertex = 1.8 1.35 1.51; vertex = 1.8 1.35 1.21; vertex = 1.2 1.3 1.31; vertex = 1.2 1.3 1.81; polygon = [points = 4; vertex = 1.8 1.65 1.51; vertex = 1.8 1.65 1.21; vertex = 1.2 1.7 1.31; vertex = 1.2 1.7 1.81; @N polygon = [points = 4; vertex = 1.8 1.35 1.51; vertex = 1.8 1.65 1.51; vertex = 1.2 1.7 1.81; vertex = 1.2 1.3 1.81; polygon = [points = 4; vertex = 1.8 1.35 1.21; vertex = 1.8 1.65 1.21; vertex = 1.2 1.7 1.31; vertex = 1.2 1.3 1.31; @N cone = [apex_radius = 0.16; apex = -6 4 1.01; base_radius = 0.3; base = -6 4 0.01; polygon = [points = 4; vertex = -5.7 3.85 1.31; vertex = -5.7 4.15 1.31; vertex = -5.7 4.15 0.91; vertex = -5.7 3.85 0.91; @N polygon = [points = 4; vertex = -6.3 3.8 1.51; vertex = -6.3 4.2 1.51; vertex = -6.3 4.2 1.01; vertex = -6.3 3.8 1.01; polygon = [points = 4; vertex = -5.7 3.85 1.21; vertex = -5.7 3.85 0.91; vertex = -6.3 3.8 1.01; vertex = -6.3 3.8 1.51; @N polygon = [points = 4; vertex = -5.7 4.15 1.21; vertex = -5.7 4.15 0.91; vertex = -6.3 4.2 1.01; vertex = -6.3 4.2 1.51; polygon = [points = 4; vertex = -5.7 3.85 1.21; vertex = -5.7 4.15 1.21; vertex = -6.3 4.2 1.51; vertex = -6.3 3.8 1.51; @N polygon = [points = 4; vertex = -5.7 3.85 0.91; vertex = -5.7 4.15 0.91; vertex = -6.3 4.2 1.01; vertex = -6.3 3.8 1.01; // király cone = [apex_radius = 0.18; apex = 3.5 -1.5 1.61; base_radius = 0.3; base = 3.5 -1.5 0.31; @N ring = [center = 3.5 -1.5 1.52; radius = 0.3; normal = 0 0 1; sphere = [radius = 0.29; center = 3.5 -1.5 1.81; @N sphere = [radius = 0.15; center = 3.5 -1.5 2.1; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 3.5 -1.5 0.31; base_radius = 0.3; base = 3.5 -1.5 0.41; @N // talpak surface = [diff = green; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 1.5 -1.5 0.3; base_radius = 0.3; base = 1.5 -1.5 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -3.5 -2.5 0.3; base_radius = 0.3; base = -3.5 -2.5 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = -1.5 -2.5 0.3; base_radius = 0.3; base = -1.5 -2.5 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -2.5 1.5 0.3; base_radius = 0.3; base = -2.5 1.5 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 1.5 1.5 0.3; base_radius = 0.3; base = 1.5 1.5 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = 3.5 -1.5 0.3; base_radius = 0.3; base = 3.5 -1.5 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 6 -2 0.3; base_radius = 0.3; base = 6 -2 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = 6 -3 0.3; base_radius = 0.3; base = 6 -3 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 6 -4 0.3; base_radius = 0.3; base = 6 -4 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -6 2 0.3; base_radius = 0.3; base = -6 2 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = -6 3 0.3; base_radius = 0.3; base = -6 3 0.31; @N cone = [apex_radius = 0.3; apex = -6 4 0.3; base_radius = 0.3; base = -6 4 0.31; cone = [apex_radius = 0.3; apex = 5.5 -1 0.15; base_radius = 0.3; base = 5.49 -1 0.15; @N // óra surface = [diff = white; polygon = [points = 4; vertex = -3 -6 0; vertex = -3 -8 0; vertex = -3 -8 3; vertex = -3 -6 3; @N polygon = [points = 4; vertex = 3 -6 0; vertex = 3 -8 0; vertex = 3 -8 3; vertex = 3 -6 3; polygon = [points = 4; vertex = -3 -6 0; vertex = -3 -6 3; vertex = 3 -6 3; vertex = 3 -6 0; @N polygon = [points = 4; vertex = -3 -8 0; vertex = -3 -8 3; vertex = 3 -8 3; vertex = 3 -8 0; polygon = [points = 4; vertex = -3 -6 0; vertex = -3 -8 0; vertex = 3 -8 0; vertex = 3 -6 0; @N surface = [diff = 0.95 0.95 0.95; polygon = [points = 4; vertex = -3 -6 3; vertex = -3 -8 3; vertex = 3 -8 3; vertex = 3 -6 3; @N surface = [diff = gray; ring = [center = -1.5 -5.99 1.5; radius = 1.3; normal = 0 1 0; @N ring = [center = 1.5 -5.99 1.5; radius = 1.3; normal = 0 1 0; surface = [diff = blue; @N cone = [apex_radius = 0.04; apex = -1.5 -5.83 1.5; base_radius = 0.04; base = -1.5 -5.83 2.78; cone = [apex_radius = 0.9; apex = -1.5 -7 3.3; base_radius = 0.9; base = -1.5 -7 3; @N ring = [center = -1.5 -7 3.3; radius = 0.9; normal = 0 0 1; surface = [diff = red; @N cone = [apex_radius = 0.04; apex = 1.5 -5.83 1.5; base_radius = 0.04; base = 1.5 -5.83 2.78; cone = [apex_radius = 0.9; apex = 1.5 -7 3; base_radius = 0.9; base = 1.5 -7 3.3; @N ring = [center = 1.5 -7 3.3; radius = 0.9; normal = 0 0 1;